Az energiahatékony, környezetbarát megoldások az ingatlanszektor egyre több területén jelennek meg. A szemünk előtt lévő példákon túl az utóbbi időben sokkal kevésbé reflektorfényben lévő részpiacokon is feltűntek a korszerű technológiák. Érkeznek a zöld raktárak.

Az ingatlanszektorban az elmúlt időszakban igen jelentős trend kezdett kibontakozni az egyre több zöld megoldás irányában. A szektor energiaéhsége hatalmas, a régi technológiákkal épített épületek körében általános a nagyfokú energia- és erőforrás-pazarlás, amiből egyenesen következik, hogy jelentősek a megtakarítási lehetőségek is.

A hazai ingatlanszakma ezt a trendet a leginkább talán az irodapiacon tapasztalja: az újonnan épülő irodaépületek esetében szinte elképzelhetetlen, hogy beruházók ne próbáljanak megcélozni valamilyen zöld minősítést. A bérlők - főként a nemzetközi bérlők - többségének mára általános elvárása a minél kisebb környezetterhelésű munkaterek iránti igény, a korszerű szellőzési és fűtés-hűtési rendszerek, energiatakarékos izzók és intelligens épületmenedzsment-rendszerek alkalmazása, amelyek révén elkerülhető a céltalan és pazarló energiafelhasználás. A nyugati országokban egyértelműen divat lett "zöldnek" lenni, ami a hétköznapi életben az egyik legfontosabb ösztönzője lehet a föld energiaforrásait kizsákmányoló, a globális felmelegedést felgyorsító társadalmi berendezkedés megváltoztatásának.

Az irodaházak körüli felfokozott érdeklődés az utóbbi időben más ingatlan-részpiacokat is elért, így például egyre több ipari épület, raktár esetében lehet hallani arról, hogy a tulajdonosaik keresik a zöld megoldásokat.

A már említett trenden kívül a zöld megoldásoknak még egy komoly hozadéka van, mégpedig hogy a hagyományos technológiák alkalmazásánál gazdaságosabb üzemeltetést tesznek lehetővé. Ez különösen előnyös a magas kihasználtságú épületekben, ahol - például az ipari ingatlanok körében - határozottan komoly lehetőség van a zöld technológiák megjelenésére.

Az ipari épületekben, legyen szó gyártócsarnokról vagy logisztikai központról, egyaránt alkalmazhatók a passzív és az aktív energiahatékonysági rendszerek. Ami például a világítást illeti, a modern, LED technológiás lámpák hosszú élettartamuk és alacsony energiaigényük következtében jelentős megtakarítást eredményezhetnek, a korábban említett magas kihasználtság pedig a szükséges beruházások átlagnál gyorsabb megtérülésével jár. Az utóbbi időszakban egyre többször került előtérbe a passzív napenergia használata is, amellyel igazán az új építések során, akkor viszont már a tervezőasztalon érdemes foglalkozni. Az épületek kellő tájolása, a megfelelő üvegfelületek megválasztása és típusa nemcsak a világítás terén jelent komoly megtakarítást, hanem - modern szigetelésrendszerek megléte esetén - a fűtési célú energiafelhasználásban is komoly csökkentést eredményezhet.

 

 

A napelemek jelentősebb mértékben főként raktárépületekben, nagyobb logisztikai központokban kezdtek elterjedni. A hatalmas tetőfelületek valósággal kínálkoznak napelemek és napkollektorok telepítésére, amelyek nemcsak költségcsökkentésre, de adott esetben az épület bevételeinek növelésére is szolgálhatnak.

 

A megújuló energiaforrások elterjedésének támogatására számos országban ösztönző rendszereket vezettek be. Az egyik legelterjedtebb ösztönzési forma a termelési támogatás, amikor is a zöld energia - az esetek túlnyomó többségében a zöld áram - termelését prémiummal ismerik el. Ezt a megoldást a nemzetközi viszonylatban "feed-in", Magyarországon "kötelező átvétel" típusú rendszernek nevezik. A rendszer lényege, hogy a helyi szolgáltató köteles átvenni a többletenergiát azokban az időszakokban, amikor azon a csatlakozási ponton, ahol a zöldáramtermelés folyik, a pillanatnyi felhasználást meghaladja a termelés - méghozzá a piacinál kedvezőbb áron. Az ilyen típusú ösztönzési rendszerek célja, hogy segítséget nyújtsanak a nagy társadalmi haszonnal járó, de a piaci érettséget még el nem érő technológiáknak. A szisztéma felfogható nagy, össztársadalmi befektetésnek is, amelynek célja, hogy a megújuló energiaforrások alkalmazása versenyképessé váljon a jelenlegi, nem fenntartható energiafelhasználási technológiákkal és megoldásokkal. Magyarországon a háztartási méretkategóriában jelenleg jogszabályi szinten él a kötelező átvétel intézménye, de a nem erőművi méretű napelemek esetében az esetek többségében éves szaldót néznek, és az esetleges többlettermelést a piaci (vásárlási) árnál alacsonyabb szinten veszi át (fizeti ki) a szolgáltató. A Prologis, a raktárpiac egyik legnagyobb globális szereplője éppen az utóbbi hónapokban szerzett jelentős állami garanciát az Egyesült Államokban napenergia-programja finanszírozásához. A raktáróriás és partnerei összesen 1,4 milliárd dollárt készülnek beruházni. A projekt keretében az Egyesült Államok területén a Prologis összes logisztikai létesítményét napelemekkel fogják befedni. Amennyiben a huszonnyolc szövetségi államot érintő "Project Amp" névvel illetett beruházás megvalósul, akkor 752 megawattnyi új, háztetőre szerelt áramtermelő kapacitás épülhet ki az Egyesült Államokban, ami nagyságrendileg megfelel a teljes hazai erőművi beépített kapacitás 10%-ának.

A környezetbarát hőellátás elősegítésére egyre több esetben alkalmaznak napkollektorokat, valamint földhőt hasznosító hőszivattyúkat. Ugyanezek az eszközök használati melegvíz előállítására is alkalmasak, és nem egy esetben integrálnak beléjük esővizet is kezelő, hasznosító rendszereket. Napkollektoros megoldásra itthon is több példa van: ipari, illetve kereskedelmi ingatlanok esetében az egyik legnagyobb az IKEA budaörsi áruházánál található. A kiépített rendszer méretéből fakadóan azonban a telepítés a tetőszerkezet helyett az épülettel szemközti telken történt. A melegvízigény kielégítésére 115 négyzetméternyi sík kollektort szereltek fel, amivel az éves energiafelhasználás közel felét sikerült biztosítani.

Az ipari ingatlanok zöld fejlesztéseiben rejlő lehetőségeket jól példázza, hogy Európa egyik legnagyobb logisztikai, szállítmányozási társasága, a DB Schenker külön programot indított épületei karbonkibocsátásának csökkentésére. A német hátterű vállalkozás "Eco Warehouse" elnevezésű programjának keretein belül a jövőben az irodapiacról már egyre jobban ismert LEED vagy BREEAM minősítésnek megfelelő raktárépületek építésében gondolkodik. A társaság új raktárépületei a környezettudatos megoldásoknak, és ezen keresztül az alacsonyabb energiafelhasználásnak köszönhetően 35%-kal kisebb szén-dioxid-kibocsátással képesek üzemelni. Az alkalmazott megoldások között szerepel az épületek nagyfokú szigetelése, a helyi adottságoknak megfelelő megújuló energiaforrások használata, környezetbarát vízkezelési rendszer, valamint - a beltér lehető leghatékonyabb temperálására - intelligens épületmenedzsment-rendszer is.

 

A hagyományos energiahordozók árának emelkedése, az apadozó készletek, a klímaváltozással kapcsolatos félelmek erősödése mind olyan tényezők, amelyek a jövőben egyre inkább kikényszerítik majd a környezettudatos, zöld megoldások elterjedését. Az ipari ingatlanok magas kihasználtságuk miatt kiváló lehetőséget biztosítanak a megújuló energiaforrások alkalmazására, értelemszerűen jobb megtérülési mutatókkal bírhatnak, mint a normál napszakos használatban lévő ingatlanok. Magyarországon egyelőre még csak egy-két kisebb fecskével találkozhattunk, de a feljebb vázolt tényezők, valamint a nyugati trendek felerősödése bizonyosan itt is egyre több, a környezetet kevésbé terhelő ipari ingatlant eredményez majd.

 

Forrás: www.resourceinfo.hu